Zrínyi téli hadjáratának előzményei: Érsekújvár 1663-as ostroma

Buda eleste után (1541) az volt a Porta célja, hogy a hajdani főváros körüli várak, erősségek elfoglalásával saját pozícióit erősítse, kibővítse a fennhatósága alá vonható területet, valamint megakadályozza a keresztény oldalról várható (ellen)támadás sikerességét.

A Habsburgok uralta országrészen megindultak az építkezések, illetve várerődítések. Erre kiváló példa Érsekújvár, amely „alapítójáról”, Várday Pál esztergomi érsekről kapta nevét. Hamar kiderült, hogy a palánkerőd nem képes nagyobb katonai támadásnak ellenállni, ezért az egyre inkább növekvő török veszedelem miatt az 1570-es években a bécsi udvar úgy döntött, hogy lebontatja ezt a palánkot és helyette a Nyitra-folyó jobb partján kőből és téglából egy új erődöt építtet. Az eredmény egy hatágú “csillagerőd” lett, ami megfelelt a kor erődépítészeti követelményeinek. Az építkezést 1573-ban kezdték és 1580-ban fejezték be, a részletépítési munkálatok (bástyák és várfalak tökéletesítése, átépítése, megerődítése) azonban egészen 1663-ig tovább folytak. 

1662 őszén döntés született Sztambulban, hogy hadjáratot kell indítani a Habsburgok ellen. Történt ez arra hivatkozva, hogy Kemény János támogatásával, valamint Zrínyiújvár megépítésének eltűrésével a bécsi udvar megszegte a békét. Az oszmán sereg vezetőjévé Köprülü Ahmedet nevezte ki a szultán. A nagyvezír 1663. április elsején indult Drinápolyból és július 17-én érkezett meg Budára. A hadjárat célja Bécs elfoglalása volt, addig azonban három erős vár is az oszmánok útjában állt: Győr, Komárom és Érsekújvár. Ahmed pasa az utóbbi ostromát választotta, mert a környék (a bányavárosok) nagy zsákmányt ígért. 

1663. augusztus 4-én hamis híreket kapott Forgách Ádám érsekújvári főkapitány, miszerint az oszmán csapatok Párkánynál egy pontonhídon átkeltek, ezt azonban elvitte az áradás, kettévágva seregüket. Forgách ezen felbuzdulva úgy döntött, hogy elindul a török ellen és, ötezer embert vitt magával Érsekújvárról. Két nappal később, Köbölkútnál érte utol az ellenséget, de a csata a keresztények vereségével végződött, amelyben a vár legtöbb védője elesett. 

A Győrből és Komáromból érkezett segédcsapatoknak sikerült bejutniuk a várba, amelyet augusztus 8-án zártak körül a törökök. Augusztus 18-án kezdődött meg az ostrom, ami több mint egy hónapig tartott. Szeptember 22-én két robbanást követően a Frigyes bástyánál beomlottak a falak. Két nappal később – miután a többségében itáliai és német, kisebb számban magyar várvédők rábeszélték Forgáchot – kitűzték a fehér zászlót és szabad elvonulás fejében feladták az erősséget. Érsekújvár elfoglalása után a török-tatár csapatok feldúlták a Vág, a Nyitra és a Garam völgyét is. A nagyvezír erős őrséget hagyott hátra, majd visszavonult téli szállásra Belgrádba, hogy tavasszal folytassa Bécs elleni hadjáratát.

Érsekújvár 1663. évi ostroma (Ortelius, II, 278.) - forrás_ OSZK Digitális Képarchívum, DKA-026378.