Huba I. hadrend: A Huba I. hadrend a magyar királyi Honvédség mennyiségi és minőségi fejlesztésére kidolgozott tervezet. 1938. október 1-től lépett életbe. A Huba I. fázisa 107 ezer fős béke- és 250 ezer fős hadilétszámú, 3 hadseregre, 7 hadtestre tagozott, 21 gyalog, 2 gépkocsizó, 2 lovas, 1 folyamőr és 1 repülő dandárból, 3 hadosztály erejű határbiztosító erőből, valamint Fővezérség- és hadtest-közvetlen alakulatokból álló haderő kiépítését tűzte ki célul. A Felvidék és Észak-Erdély visszacsatolásával a Huba I. kibővült 2 újabb hadtesttel, 6 gyalogdandárral. Ez növelte a Honvédség létszámát, de csökkentette ütőképességét, mert felfegyverzésük a meglévő alakulatok rovására történt. A magyar királyi Honvédség mennyiségi fejlesztése 1941-ig megtörtént.
Az 1941. október 1-től meginduló II. fázis a páncélos és légvédelmi erők kiépítésével a minőségi fejlesztést célozta. 1943-ig 2 páncélos, 1 gépkocsizó lövészhadosztály és 1 légvédelmi tüzérdandárból álló légvédelmi hadtest felállításával számolt a gyalogság nehézfegyvereinek és a tüzérség löveg anyagának növelése mellett.
A Huba-hadrend III. fázisában 1943-1945 között a magyarországi Messerschmitt-program keretében kibocsátott vadász és bombázó repülőgépekkel a légierő modernizálását tervezték, a páncélos fegyvernem fejlesztése és a hadsereg tűzerejének növelése mellett. Az 1942-ben hadműveleti területre kivonuló magyar királyi 2. honvéd hadsereg felszerelése zavart okozott a Huba-hadrend 1942-re tervezett ütemének megvalósításában. A honi alakulatoknál csak a kiképzéshez nélkülözhetetlen fegyverzet maradt. Az ipari kapacitást 1942-1943-ban a magyar királyi 2. honvéd hadsereg elveszett fegyverei pótlására kellett fordítani. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg veszteségei a Honvédség újjászervezését is szükségessé tették. 1943. augusztus 10-től a 27 kétezredes könnyű-hadosztály helyett 8 háromezredes gyaloghadosztályt szerveztek. Az új hadrend, amely 1943. október 1-én lépett életbe, további 2 páncélos, 1 lovas, 1 repülő hadosztályt, a Székely határőrséget, 2 hegyi, 3 légvédelmi tüzér és 1 folyamőr dandárt foglalt magába. A hadihadrend gyaloghadosztályonként 1-1 tartalékhadosztállyal számolt. A gépjármű- és harckocsigyártás nehézségei miatt le kellett mondani a gépkocsizó hadosztályról és a tervezett 4 harckocsiezredből 2-ről. Tekintettel a magyar ipar korlátozott teljesítőképességére, a Honvéd Vezérkar felhagyott a Huba-hadrend célkitűzéseinek további erőszakolásáról, s a haderő mélységi tagolású átszervezését határozta el. Az új szervezés 1944-1945-ben lépett volna életbe.
Szabolcs-hadrend: 1943-ban kidolgozott rövidtávú hadseregfejlesztési koncepció. A hadi tapasztatok alapján a haderő harcértékét mennyiségi fejlesztés nélkül, a meglevő alakulatok, parancsnokságok összevonásával, a fegyverzet korszerűsítésével, tűzerejének növelésével, megfelelő anyagi tartalékok beállításával és gyorsított gépesítéssel kívánta növelni. Az 1944. május 10-én jóváhagyott hadrend szerint a továbbiakban csak egy hadseregparancsnokság (1.) és négy teljes értékű hadtestparancsnokság (IV., VI., VII., IX.) marad meg. A hadrendi kötelékek számát a Szabolcs-hadrend 9 gyalog (8 „sor” gyalog és a Szent László hadosztály), 2 páncélos-, 1 lovashadosztályban, 2 hegyidandárban, 7 légvédelmi dandárban, a Székely Határvédelmi Erőkben, valamint a Folyamerőkben és 1 repülőhadosztályban határozta meg. A Szabolcs-hadrend a hadiipar korszerű fegyverek gyártására való átállítását irányozta elő. Intézkedett a rendszeresített géppisztolyok és gyalogsági nehézfegyverek számának és minőségének jelentős növeléséről, a tüzérség löveganyagának egységesítéséről és korszerűsítéséről, elrendelte a rohamlövegek és a korszerű Tas harckocsik gyártását, valamint azt, hogy a Honvéd Légierőt a Messerschmitt-programból kikerülő Messerschmitt Bf 109 vadász és Messerschmitt Me 210Ca-1 többfeladatú repülőgépekkel szereljék fel. Szorgalmazta a magyar királyi Honvédség gépkocsiállományának növelését. A Szabolcs-hadrend intézkedései az 1944. évi hadiesemények következtében nem valósulhattak meg.
Fotó: Magyar 7,5 cm-es páncéltörő ágyú vontatása. 1944. Magyarország
Fotó: Magyar huszárjárőr tájékozódik az Alföldön 1944 őszén
Fotó: Magyar légvédelmi gépágyú földi célokra beállítva az alföldi páncéloscsata idején