Zrínyi korának sajtója: Szemelvények a Diarium Europaeum-ból Érsekújvár 1663-as ostromáról

Az 1660-as évek magyarországi eseményei és az oszmánellenes harcok különösen nagy publicitást kaptak a korabeli sajtóban, így Érsekújvár 1663-as ostroma is. Csak német nyelvterületről 15 röplap és 22 hírlevél ismert, melyek heti több alkalommal tudósították a legfrissebb érsekújvári híreket. A napi, illetve heti rendszereséggel megjelenő hírlapok mellett az érsekújvári erőd feladása után is születtek összefoglaló művek az ostromról, melyek közé tartozik a Diarium Europaeum 1664-ben megjelent IX. kötetének tudósítása is. A Diarium egy évente két kötettel megjelenő, kötetenként nagyjából 600 oldalas, 1659 és 1683 között megjelent hírösszefoglaló volt az elmúlt félév eseményeiről a világ minden tájáról. Összesen 45 kötete jelent meg. Szerzője a Philemerus Irenicus Elisius álnéven író Martin Meyer volt, aki Wilhelm Serlin Frankfurt am Main-i nyomdájában jelentette meg a lapot német nyelven. Az érsekújvári események fontosságát jól jelzi, hogy az ostrommal (és az azt megelőző párkányi csatával) több mint 150 oldalon keresztül foglalkozik. Jellemző rá, hogy nem csak naplószerűen, napról-napra haladva írja le az ostromot, hanem a megfelelő részeknél leveleket, más forrásokat is idéz, így több korabeli dokumentum egyetlen forrása is. Sorozatunkban ezekből a forrásokból, a Diarum oldalain olvasható érdekességekből, korabeli szenzációnak számító hírekből igyekszünk betekintést nyújtani a korabeli sajtó világába és az ostrom eseményeibe.

Jelen írás Köprülü Ahmed nagyvezír levelét mutatja be Forgách Ádám érsekújvári főkapitány számára:

„Isten és a mi csodás Prófétánk (aki az egyetlen  Nap és e világ dísze, és akinél van a megváltás és dicsőség) kegyelméből, én, mint a leghatalmasabb török császár, minden földi király egyetlen királyának legfelsőbb tanácsadója és megbízott parancsnoka adom neked, Forgách Ádám, a kiváló és híres magyar nemesnek, és ennek az érsekújvári erődnek kinevezett parancsnokának tudomásul szívem legkegyesebb parancsából, hogy megszámlálhatatlan haderővel Isten kegyelméből hozzátok érkeztünk abból a célból, hogy Érsekújvárat elfoglaljuk. Ha azon gondolkodnátok, hogy az erődöt nekünk átadjátok, úgy vegyétek számba a leghatalmasabb császár, mint ahogy a mi prófétánk parancsát, hogy mindenki a legalantasabbaktól a leghatalmasabbakig minden javaikkal elnyeritek a szabad elvonulást, ahová ti szeretnétek, és aki megkötné magát (azaz maradni szeretne), annak is a bel- és külhoni javainak háborítatlanul meg kell maradnia. Azonban ha megtagadnátok ezt az átadást, akkor nekünk kell titeket, Isten segedelmével, erőszakkal meghódítanunk, és sem a hatalmasok, sem a közrendűek, legyen bárki is az illető, nem kap irgalmat, hanem a legdicsőbb és leghatalmasabb Isten, akivel megegyezőt sehol sem találni, kegyelméből és parancsából titeket mind elpusztítunk és megsemmisítünk, mint ahogy a mi törvényünk és jogunk is hasonlóan rendeli. A magyaroknak tudniuk kellene, hogy a mi leghatalmasabb császárunk hasznot keres ennek az erődnek elfoglalásával, így nekik bizony örökségüket és eljövendő Istenüket (azaz az iszlám felvételét) éppen ezért kellene készségesen felajánlaniuk, a békét és megváltást pedig amíg ennek nem engedelmeskednek, felajánljuk. Az Érsekújvár előtti táborból adva.”

Ezt a levelet a Diarium 1663. augusztus 7-re datálja, melyet ezen a napon át is adtak Forgáchnak, miután az előző napon az oszmán sereg megkezdte a város körbezárását. A Diarium szerint „Mivel azok Érsekújvárban ezután nem válaszoltak, elkezdődött a hely erős lövetése.” A levél érdekessége, hogy később Forgách Ádámot ennek alapján vádolták meg, hogy felelőtlenül és gyáván, szabad elvonulás fejében adta fel a várat.

 

Érsekújvár 1663. évi ostroma (Ortelius, II, 278.) - forrás_ OSZK Digitális Képarchívum, DKA-026378.